A buddhizmus a legelterjedtebb tételes (tételeket tartalmazó) vallás, a világ egyik legnagyobb vallása. Hivatalosan mintegy 93 millióan követik. Megalapítója, a történelmi Buddha egy indiai herceg volt, aki Kr.e. 560-ban született, a Himalája hegység lábainál, a mai Nepálban, Észak-Indiában. A herceg neve Siddhartha, népének neve Gautama volt. Ezért a herceget gyakran Gautamának, vagy egyszerűen Buddhának hívják, ami azt jelenti "Aki Felébredt" vagy "Megvilágosodott". A herceg apja udvarában élt, és a jövendölésekből apja tudta, hogy fia egy rendkívüli, kivételes szent lény lesz, aki más sorsot fog betölteni mint amit ő szánt neki. Ezért igyekezett elzárni fiát a külvilágtól, hogy minél kevesebbet tapasztaljon a való életből. A herceg nem elégedett meg ezzel a hamis élettel, nyugtalansága egyre nőtt, és 29 éves korában egy éjszaka megszökött az udvarból. Ez  egy olyan utazás kezdete volt, ami végül eljuttatta őt a megvilágosodáshoz.

Éveken keresztül vándorolt, ismerkedett az élettel, több tanítómestertől tanult, meditált, közben szélsőséges aszketizmus gyakorlásába kezdett. 6 éven keresztül böjtölt, különféle gyakorlatokat végezve testét-szellemét fájdalomnak és szenvedésnek vetette alá. Végül rájött, hogy mind szellemi, mind pedig testi egészségére szüksége van ahhoz, hogy tökéletes tudattá váljék. Rájött arra is, hogy a megvilágosodásnak semmi köze a test és szellem feletti uralomhoz. Ettől kezdve az egyensúly útját, vagyis a "Középutat" hirdette. Újra felerősítette testét és szellemét, leült egy fa alá, és elhatározta, hogy addig nem mozdul, amíg a Megvilágosodást el nem éri. A legenda szerint kiállt minden próbát, egyetlen éjszaka alatt elnyerte a Megszabadulást. Ezután még 49 napig meditált, rendszerezve a felismeréseit.

Amikor Buddha Benareszben elmondta híres beszédét, vagyis forgásba hozta a "Tan kerekét", magasztos erkölcsi célokat tűzött ki követői elé. A tan kerekének küllői: a tiszta életmód szabályai; átmérője: az igazságosság; kerülete: a bölcsesség; kiindulópontja: a szerénység és az engedelmesség; tengelye: az igazság. Tanai nagy hatással voltak az emberekre, a lényéből sugárzó energia, és megvilágosult fény miatt rengeteg követőre talált, de voltak akik kifinomult személyisége, vagy a jelenlétében bekövetkező csodák ereje miatt csatlakoztak hozzá. A vallás melyet alapított, így válhatott a világ egyik legnagyobb vallásává.

Buddha tanításainak alapját négy igazság alkotja. Az első: az egész élet szenvedés. A második: A szenvedéseket a teljesületlen vágyak okozzák. A harmadik: el kell fojtani vágyainkat, hogy elkerülhessük a szenvedéseket. A negyedik: ezt csak úgy érhetjük el, ha megjárjuk a 8 lépés útját, vagyis ha igazakká tesszük nézeteinket, szándékainkat, beszédünket, tetteinket, életmódunkat, törekvéseinket, gondolatainkat, akaratunkat. Csak aki megteszi a 8 lépést, az jut el a megvilágosodáshoz, vagyis a Nirvánába, csak az tud kitörni az átalakulások végtelen köréből.

A buddhizmus Indiából került át kínai és koreai közvetítéssel Japánba, a Kr.u. VI. század derekán, és rohamosan terjedt az egész országban. Elsősorban az előkelő emberek vallása lett, az egyszerű embereké továbbra is a sintó maradt. Fényes külsőségeivel, a tudomány és a művészet erejével, a sintó istenek átvételével, de elsősorban nagy műveltségükkel nyerték el a kínai buddhista papok az ország vezetőinek bizalmát. Hirdették a lélekvándorlás tanát, a folyamatos tökéletesedést, mely után a megtisztult lény a Nirvánába tér vissza, a szülők szeretetét és az ősök tiszteletét. Mindez szerepet játszott gyors elterjedésében, valamint az, hogy nem csak mint vallás virágzott, hanem az ország tudományát és művészetét is jelentősen gazdagította.

A buddhista templomokat a sintó torii helyett egy díszesebb kapu zárja el a külvilágtól, két oldalán a templomot őrző szörnyalakkal, belül pedig több a pompa mint a sintó templomokban. A főoltáron, központi helyen Buddha szobra van díszes környezetben, mellette templomi edények, az oltár közelében lévő asztalon pedig szent könyvek láthatók. A templom belsejére jellemző a gazdag díszítés, a szobrok és az edények aranyozása, változatos Buddha ábrázolások, szörnyalakok, harcosok, lámpások, füstölőtartók.

Japánban a Buddhizmusnak több szektája is van, köztük olyanok is, amelyek itt keletkeztek, és csak ebben az országban terjedtek el. Az európai, nyugati gondolkodásra a fő hangsúlyt az elmélkedésre helyező zen-buddhizmus, a hazai társadalmi és politikai életre viszont a Nicsiren szekta tanítása hatott erősebben.

   Vissza